Sziasztok!
Kicsit régen írtam nektek, de az utóbbi két hét nagyon sűrű volt és csak most van időm rendesen leülni és írni nektek.
A suliban továbbra is minden nagyon jól megy. Az iskola kisebb az előzőnél, ami azt hittem zavarni fog, de nem! Sokkal jobban be tudtam illeszkedni már most. A tanárok is nagyon segítőkészek, barátságosak. Egyszerűen imádok itt lenni. Boldogan kelek fel minden nap!

Múlthétvégén volt Fond du Lac-ban Niki Winterballja (Téli bál). Csoportosan mentünk el előtte enni a Culver's nevezetű gyorsétterembe, ami igazából Wisconsin ismertetőjele. Utána pedig mentünk a suliba, ahol a bál volt. 8-tól fél 12-ig tartott és nagyon jó volt! Táncoltunk, nevettünk, és végre jobban meg tudtam ismerni az ő barátait is. A tánc után elmentünk egy barátja házibulijába és ott töltöttük az estét. Másnap haza mentünk elmentünk a Panera bread nevezetű étterembe, ami mostanra a kedvencünkké nőtte ki magát. Talán azért, mert kicsit európai stílusa van az egész helynek. Sok a saláta, a gazdag és egészséges étel. A finom pékárukról nem is beszélve. 
Tina értem jött délután, elmentünk bevásárolni, ahogy minden vasárnap szoktunk majd haza jöttünk. Kicsit tanultam más napra és kiolvastam a kötelező olvasmányt. A címe: The old man and the sea (Az öreg ember és a tenger) Ernest Hemingwaytől. Nagyon tanulságos kis novella volt, mindössze 120 oldal és meglepően könnyen kiolvastam. Az angolom határozottan jobb lett, sokan is dícsérik, mind a barátok mind a tanárok. 

Egészen múlthét csütörtökig úgy volt, hogy nem megyek a saját Winterballomra, hanem helyette Madisonnal és Savannával tartunk pizsibulit. Csütörtökön azonban ez megváltozott, úgyanis ketten is elhívtak a táncra. Kosármeccsünk volt az nap és utána kb 20 perc eltéréssel elhívott, először Forrest utána pedig Kyle. Mivel Forrest hívott el először vele mentem. Az érdekes az az, hogy nem beszéltem vele még életemben, sőt látni se nagyon láttam, de ezekszerint ő észre vett. A bál szombaton volt és ez is 8-tól fél 12-ig tartott. Értem jött 5-re, hozott virágot és minden féle apróságot, milyen cuki már!?
Elmentünk Beaver Dam-be egy olasz étterembe a legjobb barátjával és a baratnőjével. Baromi drága hely volt, de fizetett szerencsére. Kaptunk kenyeret és salátát előételnek főételnek pedig tésztát rendeltünk. Miután majd kipukkadtunk elindultunk a táncra. Nagyon jól alakult minden, szépen fel volt díszitve a tornaterem és meglepően sokan eljöttek. Volt alkalmam olyanokkal is végre beszélgetni, akikkel eddig nem, szóval nagyon jól éreztem magamat és ő is bemutatott a barátainak. Lassúztunk, ugráltunk és énekeltünk. Minden tökéletes volt. Úgy éreztem magamat mint egy főszereplő egy tipikus amerikai filmben. Mesés volt!

U.i.: Képek később érkeznek a táncról!