A vicces mondás miszerint a magyar elköszön , de marad, az amerikai nem koszön, de elmegy , keifejezi, hogy egy jelenség két ellentétes végén vagyunk, ami az amerika és magyar közfelfogást illeti, s az iskola ennek csak egy alrendszere. Az amerikai tudatlanség mára kezd közmondásossá válni, a gyerekeket mostmár kézzel irni se tanitják, azt mondják nem kell. Azzal kezdődött, hogy minek az a lexikai tudás, tanitsuk őket gondolkozni, meg önállóságra stb. Az önállőságról annyit, hogy vagy iskola busszal vagy a szülők autójával kerülnek be az iskolába még a középiskolások is. A tantárgyak jóformán megszüntek, illetve egy egy évre felveszi a diák a történelmet vagy a földrajzot, ha éppen kedve va. Olyan hogy fizika, kémia nem létezik, ha van akkor feleletválastós primitiv kérdésekre aditt válaszokból áll a tantárgy kipipálása. Vannak jobb és rosszabb régiók az országban. A nagy hires drága egyetemek tele vannak külföldi diákokkal, illetve sok a balliberális , kultur marxisták ideológiai fellegvárává vált, ahol fontosabb atranszgender és homosexuális jogok védelme, mint a tanulás. Az egyetemek zöme fiatal felnőttek kisdedóvója lett, ahol nagyon kell vigyázni a tanároknak, hogy jól érezzék magukat a diákok, ha tabitani akar és pofátlan módon követelni mer, a diák lehet depressziós lesz és a tanárnak mennie kell. Condoleeza Rice első számú nemzet biztonsági kockázetnak nevezi a tudatlanságot, mely veszélyes az ország fizikai és kiber biztonságára, nemzeti identitására alapvetően az amerikai létformaként ismert valamire. A fegyveres testületeknél jelentkező szakember hiányról nem irok, csak annyit, hogy a magas technika nagy része halott anyag mert karbantartani és működtetni sem tudják, mert hiányoznak a szakemberek, ezt nyziván Condi Rice pontosan és részletesen tudja. A fiatalok egy része már nemcsak szellemileg nem alkalmas némi agyat igénylő poziciókra, de növekvő arányban már golyófogünak sem jók valamelyik USA hadszintérre, mert már fizikálisan is alkalmatlanok, hogy pár lépést fussanak valahol. A civil szakmák magasabb intellektudt igénylő területein sok a külföldi bármilyen szakmát nézünk. Mivel a tudatlanság, hozzá nem értés, nem tudás , illetve rosszul tudás a standard, egyre zavaróbb, ha megjelenik valaki aki irti az adott szakmát, legyen az bármi. Ha van egy európai képzett fodrász vagy kozmetikus az nem jó a képzetleneknek, mert kiderül ők azok akik nem tudják mit csinálnak. Ha valaki jó kenyeret, süteményt tud sütni az nem jó, mert kiderül a főnök nem ért hozzá, illetve más részről mivel hozzá szoknak a fogyasztók a rosszhoz az válik standarddé. A rossz a jó és a jó a rossz. Mint a világ tudja az iskolák életveszélyes helyekké váltak, ami csak a jéghegy csucsaként tükrözi milyen beteg az egész társadalom lelkileg, szellemileg. Amit a TV ben leadnk azok csak a legsulyosabb esetek, lövöldözések, tömeg halálla. A kisebbek minden naposak, gyakran vannak iskolai késelések is, ami max a helyi ujságokban jelenik meg. Az, hogy az iskolában erőszakos cselekmény torténik szabály szerű, a kérdés csak a mérték, az idő és a hely. Ma már csak egy adott család anyagi helyzetétől és szellemi igény szintjétől függ, hogy a gyerekekl mi lesz, egyretöbben választják az otthoni tanulást, és próbálnak sok extra pénzért mindenféle különórákat biztositani a gyereknek. Ja olyan hogy ének zene oktatás nincs, olyan sincs , hogy irodalom, English van, ami primitiv nyelvtan, a legnagyobb tudomány a betűzés. Az ország a szelelmi felbomlás állapotában van, az oktatás terméke a középiskolát veégzett gyerekek közel harminc százaléka a legprimitivebb munkákon kivül semm másra nem alkalmas, funkcionális analfabéta szintű. Az analfabéta középkori paraszt több hasznositható tudással rendelkezett, mint ők. Ezzel nem lehet társadalmat és jövőt épiteni. Erre már sokan rájöttek, de nem megy a változtatás társadalmi szinten, ami már túl van a point of no returnon. A szegényedés, növekvő hajléktalanság, lelki , fizikai egészség problémák csak gyorsitják a folyamatot. California lesz a következő Rust Belt, ahogy sorra mennek el a cégek, munkaadók más országokba vagy másállamokba, megszünnek a munkahelyek. Végső nagy elszámolásban az érték a munka és a tudás, s annak felszámolása rövidesen befejeződik.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@Void Bunkoid: Hatalmas előrelépés lenne a forrásközpontú történelem oktatás elterjesztése, ahol nem a nevek, évszámok, helyszínek események bemagolásán van a hangsúly, hanem azon, hogy megtanítsák arra diákokat különféle források (korabeli dokumentumok, térképek, újságcikkek, statisztikák, levéltári anyagok, filmek, hanganyagok, leletek stb...) alapján maguk rekonstruálhassák a történteket. Ez nyilván sokkal nagyobb felkészülést igényel a tanár részéről is, de így tudnának valami olyat átadni a tanulóknak, amire tényleg támaszkodhatnak az életben. Az én időmben (2000-res évek második fele) egyébként már megjelent ez a szemlélet a közoktatásban, de akkoriban még csak az extra motivációval bíró tanárok próbálkoztak ilyesmivel.
Igazából több más tantárgynál is előrelépés lenne, ha nem feltétlenül kész tényeket, elméleteket oktatnának, hanem megtanítanák a diákokat arra, hogy hol tudnak utánanézni ezeknek az adatoknak, és hogyan tudnak az adatok alapján következtetéseket levonni.
Régebben nevettem amikor apám (2 diplomával) azt mondta, hogy már nem tudna újra leérettségizni. Mióta leérettségiztem eltelt pár év, és most én is úgy érzem hogy, szinte semmire nem emlékszem abból a több könyvnyi anyagból amit akkoriban megtanítottak.
Lehet érdemes lenne egyszer kísárletképp újraérettségiztetni pár ezer 30-40 évest, megnézni, hogy mi maradt abból a nagy műveltégből, lexikális tudásból, amit megtanítottak nekik. Ha semmi, akkor újra kéne gondolni az oktatási rendszert, mert semmi értelme nem volt annak a 12 évnek a közoktatásban.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@csentecsa: igen, a legtöbb természettudományt igazából jóval gyakorlatiasabb oldaláról közelíteném meg (tehát igen, pl a biológia mint olyan ne száraz rendszertanokról meg (lehet vkinek nem, de a többségnek) unalmas genetikai számolgatásoról szóljon, hanem - úgyis eléggé kezdjük lezúzni körülöttünk a bolygót, mondjuk legyen a környezetvédelem köré építve, a fizika szintén olyan példákon keresztül próbálja megszeretettetni magát, ami alkalmazható (szerintem akadémikus fizikusokon kívül senki nem fogja soha az életben használni az egyesített gáztörvényt, de pl az elektromosság rejtelmeibe be lehetne gyakorlatiasan vezetni őket úgy, hogy bárki be tudjon kötni egy konnektort normálisan úgy, hogy értse is hogy melyik vezetékkel mit kötöget össze, és miért úgy kell), és igen, a kémiánál sem kell misztikus többértékű alkoholok észteresítését erőltetni, viszont pl jó, ha tudja, hogy ha X és Y takarítószert netán összeöntene, akkor az mérgezni/robbanni/marni fog, és ennek kapcsán el lehet mesélni, hogy miért is...

Na, ezek inkább lennének kompetenciák.

A törit felesleges reformálni, az oktatását is. A múlt megtörtént, nem lehet rajta változtatni, és mindig éppen úgy lesz elmesélve, ahogyan az aktuális fennálló rendszernek tetszik. Max lehetne kicsit "mesésebben", sztorizósabban tanítani, és ne kelljen annyi évszámot benyalni, mert habár lehet csillogtatni a műveltséget, hogy valaki napra pontosan tudja, mikor adta ki II. András az Aranybullát, de azért nem mindenki akar a legyen ön is milliomosba menni.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@csentecsa: egy picit vitába szállnék ezzel. A magyar oktatási rendszer rákfenéje még mindig az, hogy alap/középfokú oktatás terén olyan dolgokat próbál oktatni, amiket máshol akadémiai szintűnek számítanak. Borzalmas mennyiségű információt kell feldolgozniuk a diákoknak nem valami rövid idő alatt, és mindez átnyúlik a felsőfokú képzésre is - csak nézd meg, hogy mennyi nálunk a baromira nem a tanulmányai alapján elhelyezkedő pl. bölcsészdiplomás pultos, service desk agentként vagy orvoslátogatóként (ami egy szimpla házaló ügynök, csak épp gyógyszerekkel) dolgozó orvos, és - jogi diplomával, de a végén a kamarával-bojtárkodással torkig levő asztalos(!).

Ja igen, az újabban már annyira nem nagyon fullban nyomott, de pár éve még nagyon kormány által teli tüdőből harsogott szakmunkásképzés is sántít, mert sajnos a szakmunkásképzés meg nálunk hagyományosan úgy működött, hogy az ilyen orientációjú középiskolákban az általános ismereteket annyira negligálták már a felvételkor is, hogy jórészt írni-olvasni alig tudó végzett általános iskolásokat felvettek ilyen helyekre - akiknek legtöbbször a szakképesítést igénylő melók megtanulásához SINCS sem elég szorgalmuk, sem akaratuk, sem észbeli képességük.

Nem véletlenül nem népszerűek a szakiskolák még az ilyen dolgokhoz affinitást érző diákoknál, mert hiába jó a kézügyessége pl egy nyolcadikos diáknak, és érdeklődik pl az autóvillamossági szerelés iránt, de amúgy nemhülye, nyitott a világra, satöbbi - egyszerűen semmi kedve nincs bekerülni ötszáz primitív, agresszív bunkó közé négy évre, akiknek az a szórakozás csúcspontja, hogy szökik a málna, gecieeeeee.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

Szia!
Nos, a blogírás egyik velejárója, hogy megbírálják az embert, de örülök, hogy a néha kioktató hozzászólásokra jól reagáltál. Én csak annyit teszek ehhez hozzá, mint hardcore nyelvtannáci, hogy az "-e" kötőszócskát (láttad-e, tudtad-e stb.) kötőjellel kell írni, nem pedig különálló betűként.
Engem mindig is érdekeltek a más országok oktatási rendszerei, az Egyesült Államoké a giminkbe ellátogató cserediákokon keresztül jutott közelebb hozzám. Nekem igen furcsa volt, na de kinek nem az...nekik pedig a mi rendszerünk volt idegen és néha érthetetlenül szigorú. A marketinget, mint tárgyat hasznosnak tartom, de én tovább megyek és azt gondolom, hogy a klasszikus tantárgyakat ki kellene egészíteni olyan órákkal, ahol a diákok a mindennapok során is használható ismereteket sajátíthatják el. Akár gyakorlati dolgokat, mint pl. érveléstechnika, kommunikáció, akár elvontabb dolgok, amiket a diákok már megértenek és be tudnak fogadni, mint mondjuk társadalomismeret, kormányzás, döntéshozatal, ilyesmi.
Én is szerettem kosarazni...hm, ideje lenne újra kezdeni. :)

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@para_noir: Örülök, hogy tetszett a poszt :) Próbáltam mindent összeszedni és érthetően leírni. A helyesírási hibákért elnézést kérek mindenkitől, de én is csak egy iskolás diák vagyok, aki tanul és fejlődik napról-napra, de ennek ellenére köszönöm az építő jellegű kritikákat! Nem gondoltam volna, hogy a családomon, esetleg a barátaimon kívül mások is fogják olvasni a blogomat, úgyhogy ígérem mostantól jobban oda fogok figyelni!
A biciklizés, mint sport, szerintem itt nem népszerű, inkább az amerikai foci, kosár és röplabda dominál! :)

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@csentecsa: Nem fosztom meg a tudás megszerzésének a lehetöségétöl! Iskolába kell járni, és ott a lehetöség. Amerikában is.
Szerintem a magyar oktatás sokkal rosszabb mint az Amerikai. Nem véletlenül van a világ top10 egyeteméböl 8-9 amerikában.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@csentecsa: Nos, nekem jobban tetszik az az iskola, ahova szivesen járnak a gyerekek. És lehetöség szerint a gyerekem is ilyen iskolába fogom iratni.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

" Ma 1 miles futottunk, ami kicsit több mint 2 km "

Ez mintha úgy nem nagyon állná meg a helyét :D

Függetlenül ettől, érdekes a blog, jó olvasni egy fiatal lány szösszeneteit, csak úgy, ahogy jön, szívből

Bejegyzés: Sebek és érzelmek

@Mikkamak: "minden szót úgy írunk, ahogy ejtünk - anyanyelvünkkel nem nagyon értjük."

Ja, mint pl. a segiccség, meg az egézség :) de mondhatnám a gójá-t is esetleg a Atillát....

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

Előre szólok, nem eszetlen fanatizmusból írok ezt a véleményt, hanem leginkább objektíven.

Nem kell a "műveletlenségükön" meglepődni. Amióta az Egyesült Államok (illetve ők szeretik azonosítani az országot a földrésszel, és "Amerikának" nevezni így ámblokk) a világ vezető gazdasági hatalma lett, sőt, a hidegháború megnyerése óta de facto a világ ura, ennek megfelelően - a pár "harmadikutas" lázadó ország (mint például mostanában éppen mi...), meg máig vérkommunista diktatúrának megmaradt vidék kivételével gyakorlatilag _mindenki_ Amerika akar lenni (mármint olyan mértékű prosperitással, lehetőségekkel). Sőt, meg merem kockáztatni, hogy a vérkomcsi hatalmak is, csak éppen ők nem hódoltak volna be alázatosan ugyebár.

Ilyen felállással meg ne csodálkozzunk, ha az átlag amerikai nemhogy nem beszél idegen nyelveket, meg nem tudja, hogy hol van Magyarország (sőt, szerintem azt sem, hogy hol van Svédország...), mert baszottul nem is érdekli, hiszen gyakorlatilag "Amerika a világ". Aki nem az még, az is abba a brancsba akar tartozni, akkor meg minek idomulgasson mittomén Albániához, amikor az albánok 90 százalékának még ha nem is a leghőbb, de legalábbis egyik titkos vágya az, hogy nem játékból, hanem élesben, Bibliával a kezében elmondhassa az USA állampolgársági esküt.

Többek között a nem-sznob USA-állampolgárok ezért is várják el azt, ha teszem azt Európába vagy Ázsiába mennek, hogy őket úgy várják a vendéglátók, mintha csak a szomszéd városba mentek volna át, minden szolgáltatás legyen olyan színvonalú, minden kaja legyen olyan ízű, mint otthon, és mindenki beszéljen rendesen angolul.
Csak éppen ha kimennek a szálláshelyről, akkor ne az adott városka koszos helyi, többnyire Lincolnról elnevezett közparkja táruljon a szemük elé, hanem legyen Taccsmahal, meg Tejfeltorony, meg Budvár - ja budai vár. A Budvart akkor sem isszák meg, ha Prágában járnak, mert az nekik túl keserű és erős, inkább kérnek valami híg fostos édes kukoricalöttyöt, amit otthon már megszoktak, mer' hát az a "sör".ű

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

Nem derül ki a cikkből, hogy melyik államban jár iskolába, és hogy állami vagy magániskolába-e.

Nálunk ugyanis (és egy csomó más államban is) igenis vannak tesztek és beszámolók. Sőt állami szintű tesztek is vannak. A tanárok is nagyon utálják őket, mert, mint egy tanár megfogalmazta "tanítani szeretném a gyerekeket és nem csak a tesztre tanítani". Viszont ezeken a teszteken múlik az iskola osztályzata és befolyásolja a tanárok fizetését is.

Nálunk könyvek is vannak, jó nehezek, bár cipelni általában nem kell őket.

A helyesírással minden olyan anyanyelvű küszködik ahol az ejtés és az írás teljesen eltér egymástól. Ezt mi a magyar - minden szót úgy írunk, ahogy ejtünk - anyanyelvünkkel nem nagyon értjük. Ilyen nyelveknél előnyben van az, aki írva és ejtve egyszerre tanulja meg a szavakat.

Az amerikai oktatási rendszer pedig egyben nagyon jó - önállóságra nevel. A posztíró úgy indít, hogy "megkapja az órarendjét". A dolog azonban onnan indul, hogy az előző tanév végén a diák jelentkezik, hogy melyik szabadon választott tantárgyakat szeretné venni, ill. a kötelezők közül esetleg melyiket kérné magasabb szinten. Ez alapján állítja össze az iskola minden egyes diák egyedi órarendjét. Tehát osztályközösség, mint olyan, nincs. Törin, mondjuk teljesen más emberekkel vagy egy osztályban, mint matekon. Esetleg az osztálytársaid nem is azonos évfolyamon vannak veled.

Már a gimnáziumban is van lehetőség főiskolai krediteket szerezni, sőt lehet szimultán gimibe és főiskolára járni. Ugyanakkor az a szint amiért gimnáziumi "diploma" jár, az minimális és gyakorlatilag semmilyen főiskolára/egyetemre nem elegendő (leszámítva a legalacsonyabb szintű community college-okat). Tehát a diáknak tudatosan meg kell terveznie, hogy a továbbtanulási céljaihoz milyen tantárgyakat kell vennie, milyen szinten és ennek megfelelően haladni.

A ruhákról meg annyit, hogy igenis van "dress code". Aki nem tartja be, annak irány az iroda ahol vagy megpróbálnak neki keresni valamit a "talált tárgyak" között található ruhadarabokból, vagy hívhatja szüleit, hogy hozzanak neki valamit vagy vigyék haza.

Végül pedig: a tanárok Amerikában inkább partnerként kezelik a diákot (néha túlságosan is megpróbálnak haverként viselkedni), tehát (legalábbis az általam ismert iskolákban) nem alázzák, ugatják le a diákot és kínosan ügyelnek arra, hogy mindenki véleményét meghallgassák.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@para_noir: ez csak két kiragadott példa, teli van az írás ilyenekkel...de nem ez a lényeg, tudom, nyelvtannáci vagyok :)
Valahol igenis baj, hiszen ezek szerint a magyar iskola eleddig nem volt képes megtanítani tisztességesen írni.
Az a főbaj, hogy általában az emberek igénytelenek az írás terén és ez rögzül a felnövekvő generációban. Lektorálatlan könyvek garmadája, hibáktól hemzsegő cikkek hivatásos újságírók billentyűzetéből.
( Nem a trendi X a helytelen, hanem a helység-helyiség keverése, a félévben 3X fogalmi zavara, a ba-ban rossz használata stb.)
Különben nagyon érdekes.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@encir: hűha, találtál egy saccra négyezer karakteres írásban egy egyeztetési hibát, meg egy trendi X-et a "szor" helyett, hát tényleg tragédia, ráadásul totálisan témába is vág. Mondd, láttál már te egy átlagos, négyezer karakteres fogalmazást egy átlagos magyar tizenéves diáktól? Majd utána hüledezz ezen.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

"vannak pár nagyon jó dolgok"

"mellékhelységre is egy félévben 3x" hűha

A magyar nyelvtannal, fogalmazással gondok vannak, de hát úgyis mindegy már :)

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@csentecsa: Mert Magyarországon nem ugyanilyen rabszolga az emberek többsége? :D És még iskolába is utálnak járni a gyerekek...

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

@csentecsa: nézd, elvileg működik, én nem ítélkezem. Lehet, hogy az egységsugarú "rabszolga" boldogabb, kevesebb a problémája, nem nyomasztják olyan dolgok, amik egy tanult embert igen. Az USA sokáig remekül működött azzal az alapteóriával, hogy a jól ellátott rabszolga boldog, és nem lázadozik. Jó neki, jó az uralkodó rétegnek. A dolgok persze már repedeznek, mert egy ideje nem olyan jó a rabszolgáknak. Gondolj csak a mi gulyáskommunizmusunkra, azt is mindenki nosztalgiával idézi fel, volt meló, fizu,lakás, nyaralás, ez a többségnek elég, az amerikaiak sem csinálták másként, csak ott több volt a jóból, meg más volt az ideológiai alap. Én lehet, hogy felcserélnék egy kényelmes kiszámítható, az egyszerűségében boldog életet a mostani stresszes, nehezen előrejelezhető, de jobban edukált léttel.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer

Remek poszt, olvastam volna többet is a témáról. A sport érdekes ahogy írod, én egyetlen sportot kedvelek, ami a kerékpározás, az például van ott a repertoárban, vagy csak azok, amiket írtál? Vagyis bringásként ott lúzer lennék? :) Egy technikai megjegyzés, az átlátszó háttér és a háttérkép eléggé zavaróvá teszi az olvasást.

Bejegyzés: Amerikai vs. Magyar iskolarendszer